Dendrománia – Az öreg fák dícsérete

A magyarországi erdőalkotó fák általában 200-250 évig élnek – állítják tudományos munkák. A múlt században hazánk akkori legnagyobb fája, a kőszegi Király-völgyben élt nagy gesztenyefa a 60-as években pusztult el. Az évgyűrűit elemezve 480 évesre becsülték az életkorát. Legfeljebb ennyi idősek lehetnek legöregebb fáink - fejtette ki az mta.hu-nak Pósfai György. Az ország legnagyobb fáinak pontos helye, földrajzi koordinátái megtalálhatók a dendromania.hu-n, amelyet Pósfai György az MTA Szegedi Biológiai Központja Biokémiai Intézetének igazgatója indított el néhány éve.
Dendrológia: a növényrendszertan fás növényekkel foglalkozó ága.

A dendromania.hu lelkes természetjárók és fabarátok segítségével folyamatosan frissül. Fekete nyárfában nagyhatalom vagyunk, talán sehol máshol nem találni akkora példányokat, mint Magyarországon. Nagy folyóink árterében bárki ráakadhat olyan, 6 méteres törzs-körméretet is meghaladó fákra, amelyekről még nem készült feljegyzés. A Dráva mentén tavasszal találtak egy 1064 cm-es törzs-körméretű példányt. A törzs-körméret a törzs alsó 130 centiméterének legkisebb kerülete. Pósfai György: Magyarország legnagyobb fái - Dendrománia című könyve 2005-ben jelent meg. A kutató szerző úgy gondolta: a könyv legfeljebb csak párezer emberhez jut el, ezért honlap formájában is elkészítették az adatbázist, amely így folyamatosan frissülhet, bővülhet. A weblapon fafajta, település és régió alapján is kereshetünk a nagy fák között, tallózhatunk a fotók között, és műholdas térképeken tájékozódhatunk pontos helyükről.

Pósfai György: Magyarország legnagyobb fái - Dendrománia című könyve nyomán létrejött az azonos elnevezésű honlap is: a dendrománia.hu Pósfai György az adatbázis sikerét inkább hatásában méri. A biológus egyre több adatot kap erdészektől, erdőgazdaságoktól, nemzeti parkoktól és olyan aktív „fakutatóktól”, akik szinte minden héten famatuzsálemeket keresnek szabadidejükben. A tudós annak is örül, hogy a honlapra felkerült fákra jobban vigyáznak a gazdáik. - Ha egy szőlősgazda megtudja, hogy a földjén élő szelídgesztenye az egyik legnagyobb példány az országban, akkor biztosan nem vágja ki, és törődik vele - mondta a honlap létrehozója. Általában a fák törzs-körméretét regisztrálják, hiszen ez az egyetlen jól mérhető, objektív adat. A fák életkorát már lényegesen nehezebb meghatározni. A méret és az életkor között létezik összefüggés, de egy lassan növő, kevésbé impozáns fa gyakran hosszabb életű, mint például egy hatalmas fekete nyárfa, amely 150-200 év alatt elpusztul.

Pósfai György: véleménye szerint az idős fák mindenkiben tiszteletet keltenek, nem is tud olyan szándékos rongálásról, amely az adatbázis elkészítése óta a fák ellen irányult volna. - Akik a koordináták alapján útra kelnek, biztosan nem azért veszik a fáradságot, hogy kárt tegyenek a növényekben. Különösen, hogy a fák nagy részét nehéz megközelíteni, az ország legnagyobb körtefája például egy 80 hektáros kökénybozót közepén található. Az őshonos fajok mellett elsősorban a hazai platánok vívtak ki elismerést a nagy fák szerelmeseinek körében. - A platánok nagyon jól érzik magukat Magyarországon, számos 8-10 méteres törzs-körméretű fa él nálunk. Ezek teljesen egészségesek, és ma is gyorsan növekednek - mondta Pósfai György. A különböző arborétumokban, parkokban élő mamutfenyők még csak 7 méternél tartanak, de hosszútávon azok is az élmezőnybe kerülnek majd.

Pósfai György szerint mindenkinek érdemes megnéznie a Somogy megyei szőkedencsi hársfát. „A falu temetője közepén áll hazánk talán legszebb, hatalmas ős öreg hársa”. A biológus kedvenc tölgye a Zala megyei Bak község mellett található, megközelítése kisebb kirándulást igényel. Hazánk legnagyobb szelídgesztenyéje a Zala megyei Nagykutas szőlőhegyén áll. Budapest környékén a Budai-hegyekben lehet tekintélyes bükkökre akadni, a Margitszigeten pompás platánok és Magyarország egyik legnagyobb vadgesztenyéje várja a fák barátait. (mta.hu) De vajon melyik fa a legnagyobb az országban? Egyértelmű válasz erre nincs (dendromania.hu). Ötvöskónyi hársfája 1038 cm körméretű volt 2003-ban, de a törzs egy üres palást, kerülete is hiányos. A legnagyobb tölgyfa, a zsennyei 980 cm-es öreg 2006 márciusában szétroppant, leomlott. A legnagyobb platán (Pápa) szigorúan mérve 992 cm volt 2004-ben. Pósfai György az ép, egybetörzsű fák között egy Barcs melletti, 2005-ben kereken 1000 cm-es fekete nyárfát tart a legnagyobbnak.

Európában nyaranta és évente átlagosan 50 ezer alkalommal pusztít tűz a mediterrán vidékeken, és az ENSZ adatai szerint 30 ezer, de válsághelyzetben 50 ezer tűzoltó is küzdhet a lángokkal. A Természetvédelmi Világalap és számos ökológus szerint a tűzvészek megelőzéséhez "tűzbiztosabb" vegetációra lenne szükség. Szerintük két lehetőség van: módszeresen, ellenőrzött módon leégetni a halott, elpusztult biomasszát az erdőkben, hogy ne gyűljön össze nagy mennyiségű éghető anyag. A második módszer több előrelátást kíván, ugyanis az erdőtelepítésnél kellene úgy kiválasztani a fákat, hogy azok önmagukban is csökkentsék a tűzveszélyt. A megoldást a tölgyesek jelentik.

Európában nyaranta és évente átlagosan 50 ezer alkalommal pusztít tűz a mediterrán vidékeken. Szakemberek szerint a tűzvészek megelőzéséhez "tűzbiztosabb" vegetációra lenne szükség. Tudósok és magánemberek lobbiznak azért, hogy a ciprusokat és a fenyőket vallon tölgyekkel helyettesítsék. A ritka fafajta, amely a középkorban nagyon elterjedtnek számított, jelenleg már csak néhány erdőben él. Miután a vallon tölgy leveleinek egy részét hullatja el, és az is gyorsan lebomlik, a lángok kevesebb éghető anyagot találnak az erdőben. Ezen kívül a humusz nedvesen tartja a talajt, ami szintén csökkenti a tűzveszélyt. Az erdők átalakítása egyelőre várat magára, mert hiányzik a pénz.

A természet gyorsan regenerálódik egy-egy tűzeset után. Svájcban 2003-ban pusztított az ország egyik legnagyobb erdőtüze, akkor mintegy 200 ezer fa esett a lángok áldozatául. "Két évvel a tűz után robbanásszerűen növekedésnek indult az erdő, sokkal gazdagabban, mint amilyen korábban volt" – mondta egy svájci ökológus. A tűzesetekkel foglalkozó szakértők szerint növekszik a fajok száma egy-egy tűzvész nyomán, ugyanis a természet az évmilliók során alkalmazkodott a tüzekhez. Sok növény, illetve fa magja csak akkor kel ki, ha eltűnik az árnyékot vető erdő. A tűz nemcsak a fenyőféléknek segít, hanem olyan ritka növényeknek is, amelyekről azt hitték, hogy már nem élnek az adott területen.

Június közepe óta látogatható a Vakok és Gyengénlátók Szövetségének új díszkertje, az Illatok kertje. A Hermina úti székház udvarán látók és nem látók egyaránt megtapasztalhatják, hogy hogyan hat az érzékszervekre az illatos kert. 35 különféle növénnyel ismerkedhetnek meg a látogatók, ahol a vakok és gyengénlátók tájékozódását Braille-írással készült feliratok is segítik. Laczi Tamásné, a Vakok Szövetségének elnökségi tagja szerint a majoranna a látóknak az a fűszer, amelyet levesz a polcról és rászórja a húsra, a nem látónak az a növény, amelyet szétmorzsolás után megszagol, és így dönti el, mihez illik. A látók 80%-ban a látás útján tapasztalnak, a látássérülteknél a látás helyett az illat, a hang és a tapintás dominál. Hangsúlyozta, hogy a kert azért fontos a vak és gyengénlátó emberek számára, mert ott megtapogathatják és megszagolhatják a növényeket, amelyeknek a nevét Braille-írással is elolvashatják. Az Illatok kertje a Hermina út 47. szám alatt hétköznap 8.00 és 17.00 óra között várja a látogatókat.

Forrás a Szerkesztőségben!