Mire figyeljünk az utazás során?

A külföldi nyaralás tervezésekor érdemes tájékozódni, milyen védőoltásokat kell megkapni a beutazás előtt. Több országba oltás hiányában nem is adnak vízumot. Hasznos lehet az is, ha érdeklődünk a célország közegészségügyi helyzetéről, az orvosi ellátás lehetőségeiről és a csapvíz tisztaságáról. Az utazás előtt 5 héttel érdemes felkeresni az oltóközpontot, ahol egyszerre több oltást is beadnak, amelyeknek ismétlését már a háziorvos is elvégezheti. Franciaországban és Görögországban kanyarójárvány van.

A sárgaláz elleni védőoltás kötelező azoknak, akik Közép-Afrika és Dél-Amerika bizonyos országaiba készülnek. Legkésőbb 10 nappal az indulás előtt kell beadni a 10 évig védettséget nyújtó vakcinát. Sárgaláz elleni oltást Magyarországon csak az Országos Epidemiológiai Központ Nemzetközi Oltóközpontjában lehet kérni. A hepatitis A (azaz fertőző májgyulladás) előfordulása csekély Magyarországon. Ez a betegség ritkán fordul elő, felmérések szerint, a 40 év alatti korosztály nem védett. Ezt az oltást szinte minden utazónak ajánlott beadatni, aki Észak-Amerikán, illetve Észak- és Nyugat-Európán kívül bárhova utazik. A hepatitis A fertőzés lehetősége az arab országokban, Indiában, Ázsiában és Közép-Amerika egyes országaiban a legnagyobb.

Kínában, Ázsia más országaiban és az Amazonas vidékén elterjedt a hepatitis B vírus. Az emberek többsége itt már gyermekkorában elkapja a betegséget, az ázsiai országok populációjának 8-10%-a krónikus hepatitis B beteg. A hepatitis B vírus igen magas fertőzőképességű, vérrel és testnedvekkel terjed. Közvetítheti szexuális kapcsolat, vérátömlesztés, és apróbb sérülések során fertőzött olló és borotva, de meg lehet fertőződni piercing, tetoválás, pedikűr és manikűr közben is. A májat támadja meg, krónikus fertőzés esetén májzsugor és májrák alakulhat ki. Leghatékonyabb megelőzés a védőoltás, hiszen 3 védőoltásból álló oltási sorozat életre szóló védettséget nyújt a veszélyes fertőzés ellen.

Dél-Amerika és Ázsia legtöbb országában a tífusz elleni vakcina is javasolt, amely az ételekkel és vízzel terjedő betegség megelőzését szolgálja. A maláriával fertőzött területekre utazóknak ajánlatos felíratniuk a betegség elleni tablettát, amelynek szedését az utazás előtt kell elkezdeni, és a hazaérkezést követően 4 hétig folytatni. A közép-afrikai és az arab országokba készülőknek tanácsos az agyhártya-gyulladás elleni oltással védekezniük. Szaúd-Arábiába például vízumot sem adnak az oltási igazolás nélkül. Ázsiában és Dél-Amerikában történő hosszabb tartózkodás esetén a veszettség elleni oltás-sorozat javasolt. Akik tanulni indulnak az amerikai földrészre, készüljenek arra, hogy az ottani hatóságok kérhetik a rubeola, kanyaró, bárányhimlő és agyhártyagyulladás elleni oltás igazolását.

A kanyaró egy vírus által okozott emberi megbetegedés. A vírus a beteg ember váladékaival ürül, és cseppfertőzésként terjed. A fertőződés után 9–11 nap múlva hirtelen fellépő nátha, láz, köhögés és kötőhártya-gyulladás jelentkezik, valamint a szájüregi nyálkahártyán úgynevezett Koplik-foltok jelennek meg. Később kiütések alakulnak ki a bőrön, egyúttal a láz csökken. A betegség súlyos komplikációkkal járhat: kialakulhat agyvelőgyulladás (akár 15 évvel a fertőződés után), illetve felléphetnek bakteriális fertőzések. A fertőzés lezajlása után egész életen át tartó immunitás alakul ki a kórokozóval szemben.

A beoltatlan gyermekek a leginkább veszélyeztetettek, ezért a 15 hónaposnál kisebbekkel nem javasolt nemzetközi utazás. Hazánkban csaknem teljes körű az átoltottság, szinte teljesen megszűnt a vírus cirkuláció, évente 1-2 behurcolt esetre derül csak fény. A külföldre utazóknak számolni kell a kanyarójárvány kockázatával, és nem csak a járvány által érintett Görögországban és Franciaországban, hanem a nyári időszakban fokozódó turizmus miatt bármely, turisták által nagyobb számban látogatott területen. Görögországban idén 125, Franciaországban pedig 1.972 igazolt kanyaró megbetegedést regisztráltak.

Magyarországon 1969-ben kezdődött meg a kanyaró elleni kötelező immunizálás, 1989. óta két oltásból áll a kanyaró elleni védelmet alkalmaznak. Így a 40 évesnél fiatalabbak legalább egy, a 28-29 évesnél fiatalabbak pedig két oltásból álló kanyaró elleni immunizációban részesültek. A 40 évesnél idősebbek túlnyomó többsége természetes módon átvészelte a betegséget, így védettséggel rendelkezik. Miután Magyarországon csaknem teljeskörű az átoltottság, szinte teljesen megszűnt a vírus cirkuláció, 2001-ben diagnosztizálták az utolsó hazai eredetű megbetegedést, azóta évente 1-2 behurcolt esetre derül csak fény.

Az utazás halaszthatatlansága esetén a háziorvos segítségével kell mérlegelni a teendőket. Egyes esetekben az oltást 15 hónaposnál fiatalabb csecsemő is megkaphatja – lehetőség szerint legalább két héttel a tervezett utazás előtt - ilyenkor azonban újraoltással lehet biztosítani a megfelelő védettség kialakulását. Felnőttek önkéntes utazás előtti oltására az utazás és az egészségi állapot körülményeinek felmérését követően az Országos Egészségügyi Központ Nemzetközi Utazás-egészségügyi és Oltóközpontjában, vagy az ÁNTSZ regionális nemzetközi oltóközpontjaiban, térítés ellenében kerülhet sor. Ehhez az oltóanyag gyógyszertári forgalomban érhető el.

19 betegséggel szemben van aktív immunizációra lehetőség Magyarországon. Az utazással kapcsolatos oltásokra nem vonatkozik a közgyógy-ellátási kedvezmény. Csak készpénzzel lehet fizetni. Az érvényben lévő árlista az Országos Epidemiológiai Központ honlapján, illetve a helyszínen, a váróban olvasható. Az árak a mindenkori gyógyszeráraknak megfelelően változhatnak. Átlagosan 5.000 Ft egy oltóanyag ára, több oltás igénye esetén, pl. Indiába utazáskor kb. 20.000 Ft a költség. A hepatitis A és hepatitis B elleni oltóanyagokra 25%-os TB támogatás van, ezért a TAJ kártyára is szükség van az oltások felvételekor.

Forrás a Szerkesztőségben!