Kalandozzunk a föld legmagasabb átlagéletkorú országaiban és keressük a hosszú és egészséges élet titkait a Nők Lapja Café segítségével.

Sokan és sokszor mondjuk: „Bárcsak örökké élnénk!” Pedig könnyen lehet, hogy egy idő után nagyon beleunnánk. Amiről viszont joggal álmodozhatunk: sokáig élni olyan jó egészségben, hogy valóban ki tudjuk élvezni a földi lét ajándékait. Bepillantottunk a Föld leghosszabb életű nemzeteinek mindennapjaiba, hogy megtudjuk: hogyan csinálják? Ha biztos recepttel nem is szolgálhatunk, egy-egy példa talán rávilágíthat arra, mi az, amit érdemes lenne eltanulnunk tőlük.

A világ legmagasabb átlagéletkorú lakossággal rendelkező országa Japán, 82,6 évvel. Ezt Hongkong (82,2), Svájc (82,1), Izrael (82,0), Ausztria (81,8) és Spanyolország (80,9) követi, de Svédországnak (80,9), a kínai Makaónak (80,7), Franciaországnak (80,7), Izlandnak vagy Ausztráliának sem kell szégyenkeznie. Mi a 78. helyen állunk: Magyarországon az átlagéletkor mindössze 73,3 év. A sor végén az afrikai államok állnak, hiszen az átlagéletkoron jelentősen ront az AIDS és a nyomor. 

 

 

 

Okinawán, ezen a kis japán szigeten úgy élnek a 80-90 évesek, mint máshol a harmincasok. A 96 éves Seikicsi Uehara egy harmincas bokszbajnokot győzött le, Nabi Kindzso pedig 105 éves korában szabad kézzel ölt meg egy halálos mérgű kígyót. Itt a 95 éveseknek eszük ágában sincs nyugdíjba vonulni, négyszáznál is több a 100 év fölöttiek száma. Ráadásul az okinawaiak nemcsak tovább élnek, de életminőségük is sokkal jobb. Kisebb a szívinfarktus, az agyvérzés, a rák és az Alzheimer-kór esélye is.

 

Állítólag nem ritka, hogy a 90 év felettiek rendszeres házaséletet élnek. Viagra nélkül! Mindennek a jó géneken kívül valószínűleg két meghatározó oka van. Az egyik a híres okinawai diéta: hét nap zöldség és gyümölcs, hét nap gabonatermék, és két nap szójaalapú élelmiszer. Kevés kalória, sok zöldség. Ilyen egyszerű volna? Az biztos, hogy Okinawa szigetén a 100 évesek még motorbiciklire és kerékpárra is pattannak, karatéznak, kendóznak és saját termesztésű zöldséget árulnak. Talán az sem mindegy, hogy a társadalmi kötelékek sokkal szorosabbak, mint nyugaton, és az élethez való hozzáállás mindig pozitív. 

 

A Pakisztán északi sarkában meghúzódó Hunzában a fiatalok és öregek egyaránt életerősek, állóképességük kimagasló, megdöbbentő egészségnek örvendenek. Nem ismerik a szívbetegséget, cukorbetegséget, sőt a rákot sem. A nőknél ismeretlen a klimax, a férfiak még 90 éves korukban is nemzőképesek, és táncolnak az ünnepségeiken. A hunzák sokat mozognak és egészségesen táplálkoznak – kizárólag nyers zöldséget, gyümölcsöt, gabonafélét, tejet és tejterméket esznek, az ivóvizüket szolgáltató patakok tiszták, és igen dúsak ásványi anyagban. Egyáltalán nem használnak hántolt (fehér) rizst, cukrot és sót, szintetikus táplálékokról még csak nem is hallottak. Fontos alaptáplálékuk a sárgabarack – nagy mennyiségben fogyasztják a magját is, ami közismerten rákmegelőző hatású.

 

A hegyvidék nehézzé teszi a megélhetést: hosszú életük titka a munka és a folyamatos mozgás. És persze a sok ezer sárgabarackfa. A hunzák napi 7–10 órát töltenek a tűző napon. Bőrükön mégsem jelennek meg káros elváltozások, mert rengeteg vitamint és ásványi anyagokat visznek be szervezetükbe. A száz esztendőt megélt hunza, aki ki van téve a hegyi szélnek, a zord télnek és az égető napnak, a mi társadalmunkban hatvanasnak tűnne – véli John Robbins, a matuzsálemi életkort megélő népekkel foglalkozó egészség- és táplálkozáskutató.

 

 

Ha szeretnénk ellesni néhány olasz tippet (az olasz férfiak átlagéletkora 78, a nőké 84 év) fogyasszunk rendszeresen telítetlen zsírsavakban gazdag, kiváló élettani hatású olívaolajat, sok friss halat, teljes kiőrlésű gabonából készült tésztákat és rengeteg zöldséget. Fontos, hogy a mediterrán konyha nem főzi túl az ételeket. Az egészségüket őrzi a jó minőségű vörösbor és az olasz temperamentum. Az érzelmek elfojtás nélküli megélése is jót tesz a testi-lelki egészségnek.

 

Ausztriában az alpesi levegő, a jódli és az egészséges mennyiségű sör mellett talán a rendszeres sport játszik leginkább szerepet az átlagosnál hosszabb életkorban. A sífutópályákon izmos, inas, egyenes tartású öregurak és szépkorú hölgyek futják le a maguk 20-30 kilométerét munka után. Az Alpok lankáin egészen kis korukban lécre állítják a gyerekeket, és a friss levegőn végzett rendszeres, az egész test izomzatát karbantartó mozgás meg is teszi a magáét az általános kondícióért.

 

A legtovább Japánban élnek az emberek – ebben egészen biztosan nagy szerepe van a rengeteg halból (sőt: nyers halból), zöldségből, algából és rizsből álló étrendnek. Nem kevéssé járulhat hozzá a szépkorúak magas számához a japánok közismert mértékletessége is. Persze kérdés, hogy az újfajta életmód (a 12–14 órás munkaidő, a hajtás, a stressz) mikor fogja éreztetni valószínűleg nem túl üdvös hatását.

 

Forrás a szerkesztőségben!