Szó lesz Klotildról és Matildról, a város legidősebb ikreiről, meg arról is, hogy a Városliget miben győzte le a new yorki central parkot, valamint, hogy mi köze az I LOve New York logónak a Gundel étteremhez. Az egyik blog oldal visszatérő rovata a Budapest titkai, kiválóan írásokat és olyan sztorikat közöl Budapestről, amikről mi még az életben nem hallottunk. Mindezt abszolút élvezhető, legkevésbé sem dohos, helytörténeti múzeum megközelítésből, köszönhetően egy 20 éves idegenforgalmat tanuló bloggernek, Illyés Noéminek. Az ő soraira támaszkodnék most:

Rengeteg dolog miatt szeretjük a Városligetet. Jó ide kijárni, télen korcsolyázni, nyáron csónakázni, vagy egyszerűen csak a kacsákat etetni és hűsölni. Budapest második legnagyobb közparkja kitűnő menedékhely az elfoglalt városlakóknak, De a Városliget már akkor is fontos szerepet játszott a terület történelmében, amikor még nem volt sem Állatkert, sem Vidámpark, az egész csak egy mocsaras külvárosi rész volt.

 

Például ahol ma békésen csónakázgatunk, ott egykor a tatárok győztek le minket furfangos csellel, de a mai környezetében az is furán hangzik, hogy Mátyás király idejében egy vadban gazdag vadászmező volt itt.

Bizony hosszú út állt a Városliget előtt, hogy egy, a budapesti lakók igényeit kielégítő közparkká váljon, de még így is előbb jött létre, mint a New York-i Central Park.

 

A fagyizás és a csónakázás után lefekszünk a földre, és felnézünk az égre. Nos, akik 1811 júniusában ugyanezt tették, azok egy igazán különleges látványban gyönyörködhettek: itt került sor Magyarországon az első olyan léggömb felengedésére, amely már embert is szállított.

 

A Gundel éttermet elsősorban történelmi hagyományai miatt ismerjük, bár van még itt egy érdekes információ: az étterem elefántos logóját az a magyar származású Milton Glaser tervezte, akinek a híres „ I love NY” logót is köszönhetjük.

 

Hogy fény derüljön Klotild és MAtild kilétére a mai Ferenciek terére kell, hogy ellátogassunk, amit Klotild és Matild létrejöttekor még Eskü térnek hívták. Azt a területet, ahol ma a paloták állnak, Habsburg Klotild Főhercegné (becses nevén: Koburg Klotild Mária Amália) szerezte meg a projektne. Egy impozáns térről álmodott, ami méltó kapuja lesz az Erzsébet hídnak, és amin az ikerépületek kecses hölgyként üdvözlik a hídra lépőket.

A megbízást Korb Flóris és Giergl Kálmán kapta. 1899. május 15-én kapták meg az engedélyeket, és megindult az eklektikus ikerpaloták építése. Az egész beruházás költsége 840 ezer forint volt, ezt azonban felesleges bármilyen mai összeghez hasonlítani: az inflációkalkulátorok is csak az ötvenes évekig nyúlnak vissza (ami 1950-ben 840 ezer forint volt, az ma 67 milliót ér), ráadásul amiről beszélünk, az még osztrák-magyar forint volt, a jelenlegi forint és a korona előtti időkből.

 

Az ikrek nem a megszokott módon épültek: vasszerkezetűek voltak, amit faragott kőburkolattal takartak el. Érdekesség még, hogy Budapesten az elsők között ebben az épületben volt lift, és a gyártócég még ma is aktív: a most épülő plázákba is ők szállítják a mozgólépcsőket. Az üvegablakok meg ugyanannak a Róth Miksa műhelyének a munkáját dicsérik, aki a Parlament építésénél közreműködött.

 

A déli épület, a Matild, ami a híddal szemben állva a baloldalt látható, valamivel előbb kezdett el épülni, mint az északi Klotild. 

A két torony 48 m magasan áll, tetejükön a főhercegi korona másolata látható. Belső elrendezését tekintve a földszinti részen presszók, üzletek, galériák kaptak helyet. Az első emeleten egyesületek számára alakítottak ki nagyobb helyiségeket, a fölsőbb emeleteken lakások voltak.

 

Szegény Klotild főhercegné azonban nem sokáig érezhette sajátjának az ikreket, hiszen 1917-ben eladták a palotákat egy magyar földbirtokosnak, háborús nehézségekre hivatkozva. A második világháború során aztán súlyosan megrongálódtak az épületek, amiket az ötvenes években állítottak helyre valamelyest. A rendszerváltás után a Posta kezébe került az északi palota, Klotild, amin máig nem tisztázott körülmények között adtak túl 2002-ben, ami az épület szempontjából azonban mindenképp szerencsés volt: az új tulajdonos felújításba kezdett, és várhatóan 2012. februárjában meg is nyílik itt az ötcsillagos Buddha Bar Hotel.

 

Ami Matild jelenét ileti, továbbra is az önkormányzat kezében van, felújításáról egyelőre szó sincs. Az épületben egyébként sokáig az 1900-ban alapított Belvárosi Kávéház üzemelt, ami ma már kaszinóként működik.

 

Forrás a Szerkesztőségben!